Piramisok Tenerifén

Amikor az ember egy ismeretlen helyre utazik, akkor általában utánanéz annak, hogy milyen látnivalókat rejt az a hely, ahová érkezik. Én is így tettem, amikor megtudtam, hogy részese lehetek ennek a kalandnak. A spanyol nyelv alapjainak elsajátítása közben az internetet böngészve egy érdekes látnivalón megakadt a szemem: güimari piramisok...Micsoda??? Piramisok Tenerifén???!!!Vasárnap az 1-es autópályán haladva értük el Güímart. Sokáig úgy gondolták, hogy ezeket a piramisokat a földművelés során eltávolított kövekből építették, és semmifajta jelentőséget nem tulajdonítottak nekik, azaz egyszerű kőrakásoknak gondolták őket. A kutatások szerint eredetileg 9 piramis volt, de mára mindösszesen 6 maradt, ugyanis a többit egyszerűen elhordták építőanyagnak. Aztán jött Thor Heyrendahl...A komoly hírnevet szerzett kutató eredetileg zoológiát és földrajzot tanult az oslói egyetemen, de ezenkívül érdekelte az antropológia tudománya is. Heyrendahl a Kon-Tiki nevezetű expedíciójával vált híressé, melysorán 8000km-t vitorlázott egy tutajon Dél-Amerikából a Tuamotu- szigetekre. 1991-ben megállapította, hogy a piramis sarkainál lévő kövek megmunkálás nyomait mutatják, és a talajt is elegyengették az építésük előtt. Ezenkívül azt is megfigyelte, hogy a piramisokat csillagászatilag tájolták. A probléma az, hogy a piramisok építésének a korára és a piramisok építőinek kilétére sem sikerült választ adnia valamint arra a kérdésre sem, hogy mi lehetett a piramisok funkciója. Az University of La Laguna helyi tudósai viszont vitatkoznak ezzel az elmélettel. Kutatási eredményeik egészen más megvilágításba helyezik a piramisok keletkezését. Szerintük az építmények az 1900-as évek elején készültek. Mindenesetre így sem okozott csalódást, hiszen a néprajzi park emléket állít Heyrendahl expedícióinak, illetve a park területén mérges kert is található, ahol több mint 70 mérgező növényfaj található a világ minden részéről.

ST